Suhatag

Költözésről, dióhéjban.

Egy kis helytörténet, az építkezések apropóján

Kiragadott idézetek Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája c. művéből, néhány lábjegyzetet beleépítettem a szövegbe (zárójelbe téve), ha hozzátett valamit a főszöveghez, és nem csak hivatkozás volt:

Már csak egy hónap!

Furcsa érzés. Egy hónapon belül minden megváltozhat az életünkben. És persze, kísér az állandósult érzés, hogy mindennel készen leszünk-e időben, mindenre felkészülünk-e időben. Egy hónapunk van már csak! A gyermek most már szép tempóban fejlődik, megint kezdünk visszaállni a tankönyvszerű ütemtervhez. Ez valahol azért megnyugtató, mert egyébként is stresszes október áll mögöttünk.

Ó, igen, a házikó. Most már elvileg hivatalosan is a miénk, bár bizonyos mérők átírásának a nyugtázása és az illeték még ugye hátra van. A fejünkben már megvannak az alapok, mit szeretnénk, persze ezt még szakmai érvek módosíthatják, és a részletek még alaposabb kidolgozásra várnak. De először statikai megerősítés, minden más jöhet utána.

***

Más. A sárkány nem fut be oly gyorsan, mint egy expresszvonat. Pedig kellett volna ez a hosszú hétvége egy alapos átolvasásra. Attól tartok, hogy ha a stúdióban szembesülünk vele először, alig-alig tudunk rajta javítgatni. Megértem, hogy a fordításhoz is kell az idő, de azért nekünk sem lesz elég néhány óra.

Priv.

Nem, nem tűntem el, csak kissé random időbeosztásom lett, és ígérni sem merek előre semmit.

A váltakozó műszak önmagában is eléggé kiszámíthatatlan mostanság, de erre még rájött a baba-projekt (amely folyamatosan fokozódik) és az ingatlan-projekt (az elmúlt hónapban 10 ingatlanügynökkel és két tulajdonossal leveleztem), nem beszélve a két héten át tartó lektorálásról, így végképpen nem tudtam, és most sem tudom előre megjósolni, mire jut időm.

Eléggé jó jellemzi ezt az a Doodle, amelyet úgy töltöttem ki, hogy csupa piros meg sárga mezőt kellett bejelölnöm, zöldet egyet sem tudtam. Kínos, meg minden, de egyszerűen felgyorsultak körülöttem a dolgok, és igyekszem lépést tartani. Kellett volna tábort értékelnem, lelkiismeretesebben ellátnom a Thán-kötelességeimet, figyelmet kéne fordítanom sok mindenre és sok mindenkire, és hiába jutna néha néhányra ezek közül időm, ha nem tudom előre megmondani, mikor. Természetesen a gondolataimat (-inkat) leginkább a baba-projekt és az ingatlan-projekt tölti(k) ki, így nehéz huzamosabb ideig másra is fókuszálnom (ami nem meló). 

Az Emtété megváltásában most csak igen visszafogottan tudok részt venni (tudnék, ha összejönne egy időpont...), és annak is örülök, ha mulasztások nélkül megoldom a rutin kötelezettségeket (a tolkien.hu-t egész jól nyomtam ahhoz képest). Sok dologra kellett nemet mondanom, emiatt, és nem egyéb okok miatt.

Ezen ne lepődjön meg senki, idén életünk két legfontosabb döntését hoztuk meg (illetve az egyik még meghozás alatt van), ez most jóval több, mint az, amit "életszakasszal" szoktak illetni. Hanna szerint nem jó, hogy erről nektek nem beszéltem/írtam eddig, mert azt hihetnétek így, hogy nemtörődöm és/vagy sértődött vagyok, pedig másról van szó. Csak sokszor tényleg nem tudnék mit válaszolni az e-mailekre, üres frázisokhoz és magyarázkodásokhoz meg alulmotivált vagyok. Kommunikáljam világosan? No jó, tekintsük ezt a blogbejegyzést egy ilyen kísérletnek. 

Évtizedértékelés

Nem csak új évbe, új évtizedbe is léptünk, ezért egy kicsit érdemes megállni, és az elmúlt évtizedet is értékelni.

Az elmúlt évtizedben, a teljesség igénye nélkül:
- Voltak nagy szerelmek és pofára esések.
- Elvesztettem több családtagot.
- Megházasodtam és elköltöztem otthonról.
- Elvégeztem két egyetemi szakot, egyikhez plusz specializációt is, meg tanári képesítést.
- Megjelent két publikációm.
- Összekapartam magamnak egy angol alapfokút is.
- MTT. Ennél többet nehéz lenne röviden elmondani.
- A GyU filmek.
- Gyakornokoskodtam itt-ott, meg közvéleményt kutattam.
- Elkezdtem hivatalosan is dolgozni, magunkat eltartani.
- Emellett csak úgy RefLapozok is.
- Voltak nagy közéleti-politikai események, egyik-másik érzelmileg magával sodort.
- Rájöttem, hogy a tengerimalacok jóságok.
- Tovább hódoltam két régi szenvedélyemnek, a szerepjátéknak és a rockoperáknak
- Életben tartottam Völgyzugolyt.
- Talán kicsit érettebb, felnőttebb, önállóbb lettem.

Igazából jó sűrű évtized volt. Nem emlékszem már, az ezredfordulón milyen reményekkel néztem előre, így nem tudom ez alapján mérleget vonni. Most pedig nem akarok előre elvárásokat támasztani a következő évtized elé. Egyelőre koncentráljunk 2011-re!

Az ám, kazán!

Túl az újabb költöztetésen. Mint kiderült, az új helységünk az épület kazánja felett található...

Jelmagyarázat:
- Az első sötét és büdös (és enyhén zajos), de legalább tág.
- A második pici, túlzsúfolt, levegőtlen, de legalább halk és világos.
- A harmadik tág és viszonylag világos, de a kazán miatt folyamatosan vibrál, rezeg és zümmög. Szinte teljesen elnyomva a forgalmi csomópont hangorkánját.

Költözőmadarak

Ollé, úgy tűnik, ismét költözhetünk hamarosan. Az új helyen már minden ki van építve, tévé, rádió, internet, kényelmesen elférünk négyen (ketten meg majd bezsúfolódnak mások közé a szomszéd szobában...), igaz, ismét a büdös Üllői utat kell szagolgatnunk, de ez van.

Tényleg költözőmadárnak érzem magam. Az előbb bekukkantottak és tréfásan megjegyezték, hogy: ugye a dobozainkat azért nem nagyon pakoltuk ki? Kac-kac.

Költözések

Október a költözések hónapja volt:

• Négy évszak váltogatta egymást rövid időn belül, mire végre beköszöntött a téli időjárás.
• A sötét és lerobbant iroda helyett kaptunk egy fényesebb és csendesebb szobácskát - egyetlen gond vele, hogy nem férünk el benne hatan, mivel 3*6 méter az alapterülete. Szóval most szűkösen vagyunk, és tévéadást sem fogunk, de legalább két év után hozzánk vágtak egy fogast.
• Elköltöztem a blogol.hu-tól ide, ott még a búcsúposztban kifejtettem, hogy miért.

Volt még KÖMT és Halloween. Ankalimon szerint teljesen normális ütemben, megszokott módon alakulnak az új párok, csak idén eltolódás volt időben: nyárra estek a szakítások és őszre az új párok, nem úgy, mint eddig. Elnézést utólag is eme rendezvények szervezőitől, hogy elsőre ez ugrik be róluk.

Az élet továbbra is sűrű, velem minden oké, hogy az emtétével is rendben van-e minden, azt majd eldöntjük GOMUNCSON.

Mit akartam még?
Ja igen: A District 9 egész korrekt film, meglepő fordulatokkal és érdekes problémafelvetésekkel. Élvezhető és jó munka annak ellenére, hogy nagyon sok kérdést megválaszolatlanul hagy, remélem, ha lesz folytatás, ezekre megnyugtató válaszokat kapunk.

Szolgálati közlemény:
Az új bloggal a pocsék stílusom nem változik, továbbra is a régi szellemi színvonal(talanság) várható ezentúl is. ;0P (Adjátok vissza a szmájlijaimat!)